Moon Sun-myung tiszteletes:

Moon Sun-myung tiszteletes életrajza

Moon tiszteletes életének rövid leírása.
Amennyiben szeretne többet megtudni, látogasson el a Munkássága oldalra.

1920: Moon tiszteletes a mai Észak-Koreában született
Moon Sun-myung tiszteletes 1920. január 6-án született. Családja évszázadok óta földműveléssel foglalkozott. Kisfiúként konfuciánus iskolában tanult, és  lelkes megfigyelője volt a természetnek. 1930 körül szülei  buzgó keresztények - presbiteriánusok - lettek, és a fiatal Moon  Sun-myung vasárnapi iskolai tanító lett.

Korea akkor japán uralom alatt állt, és  Japán igyekezett a shinto vallást ráerőltetni a koreaiakra. A japán rezsim vallási intoleranciája a koreaiak iránt érzett megvetés egyik formája volt, mivel alacsonyabb rendű népnek tartották őket. Japán Nagy Kelet-Ázsiai Közös Felvirágzás Övezete programjának részeként a koreai nép negyven éven át megaláztatásoknak és kegyetlenkedésnek volt kitéve. Moon Sun-myung a saját hazájában elnyomottként nőtt fel, ezért korán megtanulta, mennyire fáj az igazságtalanság, jöjjön a saját népétől, vagy a Japán uralkodóktól.

A fiatal Moonban élénken tudatosult az emberi szenvedés és az, hogy az emberiség nem tudott szerető és igazságos világot teremteni. Próbálta megérteni, miért szenvednek az emberek, és hogyan lehet a szenvedésnek véget vetni. Hívőként tudta, hogy a vallás az ember alaphelyzetével foglalkozik és eszményi világot ígér azoknak, akik engedelmeskednek Istennek. Látta azonban azt is, hogy a történelmi vallások, bár több évszázada léteznek és kinyilatkoztatott bölcsességeken alapuló szentírásokra épülnek, képtelenek választ adni az élet számtalan kérdésére, és nem tudják megoldani az emberiség legnagyobb problémáit. Aggasztotta a vallásos eszmények és a világ valós állapota között meglévő hatalmas szakadék, ezért imával és tanulással a megoldások kutatásába kezdett.

1935: Jézus Krisztus elhívása
1935 húsvét hajnalán Jézus megjelent a koreai hegyek között imádkozó ifjú Moon Sun-myungnak. Jézus ebben a látomásban megkérte, hogy folytassa munkáját, amelyet csaknem 2000 évvel azelőtt elkezdett a Földön, és amelynek célja, hogy Isten földi királysága létrejöjjön, és az emberiség számára eljöjjön a béke.

A koreai ifjút meghökkentette ez a találkozás, különösen a kérés, és először nemet mondott. De azután, hogy mélyen elgondolkodott és imádkozott róla, megígérte, hogy elvállalja ezt a küzdelmes feladatot.

1935–41: Moon tiszteletes kinyilatkoztatásban megkapja és kidolgozza "Az Isteni Alapelvet"
Azután, hogy a fiatal Moon elfogadta Jézus személyes felkérését, elkezdte keresni, hogy mit is jelent ez a különös elhívás. Ha Jézus elhívta, hogy fejezze be a küldetését, ez azt jelenti, hogy Jézus küldetése elvégzetlenül maradt. Nem a kereszt általi megváltás jelentette mindazt, amire az emberiségnek szüksége van? Mi az, amit Jézus nem tudott elvégezni a földön? Ha a bűn nincs teljesen megoldva, akkor mi a bűn valódi gyökere?

Moon Sun-myung  fáradhatatlanul tanulmányozta a Bibliát és más vallásos tanításokat, hogy megfejtse az életnek és az emberi történelemnek e rejtélyeit. Ez alatt az idő alatt elmélyült kapcsolatba került Istennel, és a szellem és a hústest végtelen csatamezejére lépett. A saját vágyait megtagadva győzött a tudás, a gazdagság és a testi élvezet kísértései felett. Megismerte Isten szenvedését és vágyát, hogy gyermekeivel újra együtt lehessen. Megértette azokat a nehéz lépéseket, amelyeket az emberiségnek meg kell tennie ahhoz, hogy visszatérjen Istenhez és igazi békét teremtsen a földön. Miután megbízatását megkapta  Istentől tudta, hogy feladatát nem tudja elvégezni, ha nem érti meg mélyen a Teremtőt és az ő teremtését. Még nagyobb erővel kereste az igazságot, és éjt nappallá téve szenvedélyesen imádkozott, szigorúan böjtölt és tanult. Az volt a módszere, hogy konkrét kérdéseket tett fel, ezekre a fizikai és a szellemi világban válaszokat keresett, majd imában megerősítést kért e válaszokra. Több esetben közvetlenül Ábrahám, Mózes, Jézus, Mohamed, Buddha és más vallások szentjei és bölcsei vezették, akik szellemben keresték fel őt és segítették, hogy megértse Istent és Isten emberiséggel való kapcsolatának komplex történelmét. 25 éves korára kidolgozta a Mennyei Alapelv és az Egyesítő Alapelvek legfőbb tételeit.

1941–43: Tanulás, börtönbüntetés és kínzás Japánban
1941-ben Moon tiszteletes elvégezte a középiskolát és Japánba ment, hogy a Waseda Egyetem egyik kihelyezett ipari főiskoláján a villamosmérnöki karon tanuljon. A Japánban töltött évek alatt folytatta intenzív imaéletét és az igazság kutatását. Egy akkori iskolatársa elmondta, hogy három Bibliát tartott a szobájában, egyet koreaiul, egyet angolul és egyet japánul, és állandóan ezeket olvasta.

A Korea japán megszállása ellen harcoló koreai függetlenségi mozgalomban ő volt az egyik keresztény vezető is. A japán megszállás elleni függetlenségi mozgalom legelszántabb vezetői a fiatal keresztények és a kommunisták voltak. Japánban Moon legközelebbi iskolai barátai közül többen kommunisták voltak. Ateizmusuk fájdalmat okozott neki, de elfogadta őszinte elszántságukat egy utópikus eszmény mellett. Egyik volt iskolatársa, Aum Duk-Moon elmondta, hogy Moon tiszteletes védelmébe vette a kommunistákat keresztény barátai előtt, mondván, hogy jó emberek, és hogy a koreaiaknak együtt kell dolgozniuk országuk megmentéséért. A főiskolai földalatti tevékenységért a japánok végül bebörtönözték és megkínozták, mert nem fedte fel társai nevét. Ez a börtönbüntetés volt az első abból a hatból, amelyet négy ország kormányaitól - Japán, Észak-Korea, Dél-Korea és az Egyesült Államok - elszenvedett.

1943–46: Visszatérés Koreába, kapcsolat keresztény egyházakkal, börtönbüntetés és kínzás
Moon tiszteletes 1943-ban visszatért hazájába. Azután, hogy Japánból hazatért, összeházasodott Choi Sang-illal, egy neves presbiteriánus családból való, rendíthetetlen kereszténnyel.

 A koreai japán megszálló kormány 1944-ben ismét elfogta és kegyetlenül megkínozta Moon tiszteletest, miután a neve felmerült egy kommunista diák barátjának a kihallgatásán, aki Tokióban aktívan részt vett a japánellenes földalatti mozgalomban. Moon megtagadta a vallomástételt, és végül elengedték.

Annak ellenére, hogy a japánok így bántak vele, egyik unokatestvére szerint, aki akkoriban együtt élt vele,  Moon tiszteletes csakis szeretetet és tiszteletet mutatott a japán emberek felé. 1945 augusztusában, amikor  a háború véget ért, többeket meggyőzött, hogy ne álljanak bosszút a helyi japán tisztviselőkön, és titokban azon dolgozott, hogy azok biztonságban visszajuthassanak Japánba.

1945-re rendszerezte tanítását, amely az Isteni Alapelvként lett ismert, és elkezdte nyilvános szolgálatát.
Az Isteni Alapelv, Moon tiszteletes és az Egyesítő Egyház alaptanítása.

Koreát ázsiai ország létére úgy ismerik, mint ahol a keresztény hit talán a legbuzgóbb valamennyi nemzet között. Billy Graham tiszteletesre első koreai látogatása alkalmával olyan nagy hatással volt az ottani templomok szellemi elevensége, hogy megjósolta, egy nap Korea küld majd misszionáriusokat a Nyugat újjáélesztésére. Ebben a buzgó keresztény légkörben Moon tiszteletes eredeti terve nem az volt, hogy egy különálló felekezetet indít el, hanem az, hogy együtt dolgozik más keresztényekkel Isten földi királyságának építésén. Keményen igyekezett, hogy új felfedezéseit bemutassa a meglévő koreai keresztény egyházaknak, de új tanításait nem fogadták jól. Az amerikai keresztény misszionáriusok iskolázatlan „vidéki prédikátorként” semmibe vették. A koreai lelkészeket féltékennyé tette a hatás, amelyet a fiatalember a gyülekezeteik tagjaira gyakorolt, és azzal vádolták, hogy hamis tanokat vall. Annak ellenére, hogy nagy erőfeszítéseket tett az intézményesült keresztény egyházak felé, azok nem hallgatták meg az ő új elképzeléseit. Moon tiszteletes hamar felismerte, hogy az úttörő vallásos gondolkodók magányos útjára lépett.

1946-ban Moon tiszteletes éppen rizst vásárolt a családjának, amikor Isten azt mondta neki, hogy hagyja el a családját anélkül, hogy szólna nekik, és menjen a kommunista Észak-Koreába igét hirdetni.

1946–50: Igehirdetés a kommunista Észak-Koreában, haláltábor és menekülés Délre
A második világháború előtt a koreai kereszténység központja Phenjan, a mostani Észak-Korea fővárosa volt. A „Kelet Jeruzsálemének” hívták. A lélekkel eltelt egyházak közül sokban erős messiásvárás élt. Néhány közülük kinyilatkoztatásokat kapott, hogy a messiás Koreában  születik meg, de a lélek eltérő utakon vezetve készítette fel őket a fogadására. 

Moon tiszteletes nyilvánosan kezdett tanítani, annak ellenére, hogy a kommunisták által uralt  kormány miatt ez veszélyt hordozott. Egy szegény prédikátor volt, aki új módon értelmezte a Bibliát, ezért sebezhetőbb volt az intézményesült egyházak vezetőinél, így az elsők közé tartozott az egyházi szereplők között, akiket a kommunisták bebörtönöztek.

A fiatal lelkészt a társadalmi rend megzavarásának vádjával 1946 novemberében letartóztatták és megkínozták. A rabtartók azt hitték, hogy meghalt, ezért kidobták a börtön udvarára. Néhány követője rátalált, és elvitték, hogy ápolják összetört testét. Csodával határos módon életben maradt és visszanyerte erejét. Félelmet nem ismerve ismét elkezdett nyilvánosan prédikálni.






1948 áprilisában másodszorra is letartóztatták, és öt év kényszermunkára ítélték a hungnami börtönben. Az első keresztény lelkipásztorok között volt, akiket a szovjet mintájú észak-koreai gulágra küldtek. Hungnam egy megsemmisítő tábor volt, ahol a rabokat szándékosan halálra dolgoztatták. Kevesen bírták hat hónapnál tovább. Ebben a félelmetes haláltáborban Moon tiszteletes mégis majdnem három évig életben maradt. Bár egy szót sem mondott a Mennyei Alapelvről, sok rabtársa keresett lelki támaszt nála, és a tanítványai lettek.

1950. június 25-én az észak-koreai hadsereg villámtámadást indított Dél-Korea ellen, kísérletet téve arra, hogy erőszakkal egyesítse az egész félszigetet. Az ENSZ és az amerikai csapatok Douglas MacArthur tábornok vezetése alatt felszabadították a megszállt Dél-Koreát. Egy hónappal Szöul elfoglalása után az ENSZ erők elérték a hungnami börtön kapuját. Tudva, hogy az ENSZ erők egyre közelednek, a  tábor kommunista vezetői nekiláttak a foglyok kivégzésének. Az ENSZ csapatok a munkatábort csupán néhány órával azelőtt szabadították fel, hogy Moon tiszteletes terv szerinti kivégzésére sor került volna.

Brutális tábori élményei ellenére Moon tiszteletes nem menekült azonnal délre. Visszatért Phenjanba és 40 napot szánt arra, hogy szétszóródott nyájának tagjait megkeresse. Néhányukat megtalálta, és gyalogosan elindult dél felé kettejükkel. Egyik követőjének el volt törve a lába, és ellenkezett, mondván, hogy így  lelassítja a csapatot. Moon tiszteletes ragaszkodott ahhoz, hogy magukkal vigyék, és a hosszú úton hol biciklin tolta, hol a hátán vitte őt.

1950: A dél-koreai menekültvárosban, Puszanban újra kezdődik az evangelizáció

A több százezer háborús menekült egyikeként Moon tiszteletes a déli Pusan  kikötővárosba érkezett, ahol ő és egy követője eldobott katonai élelmiszeres dobozokból felépítették az első Egyesítő Egyházat. Kisszámú követőinek, akkoriban azt mondta, hogy egy nap majd az egész világon ismerni fogják  a Mennyei Alapelv üzenetét. Megjövendölte, hogy a világ minden részéből jönnek majd emberek, hogy tisztelettel adózzanak e hegyoldal előtt. Moon tiszteletes jóslatai hihetetlennek hangzottak. Ma azonban emberek tízezrei zarándokolnak a helyszínre.

Közel öt évnyi északi tartózkodás után újra kezdte evangelizációs munkáját délen, amikor a felesége rátalált és kezdtek újra együtt élni. ő azonban éjjel-nappal továbbra is vallásos küldetésének szentelte magát. A felesége nem tudta elfogadni, hogy ezt a családja feláldozása árán teszi. Végül beadta a válókeresetet, annak ellenére, hogy Moon tiszteletes határozottan a válás ellen volt és megpróbálta lebeszélni róla. (Az ebből a házasságból született egyetlen gyermeke és az ő családja Moon tiszteletes hű követői.)

1954: Az Egyesítő Egyház néven ismert Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért megalapítása
1954. május 1-jén Moon tiszteletes Szöulban megalapította hitközösségét, a Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért, amely „Egyesítő Egyház” néven vált ismertté világszerte.

Az egyház azonnal híveket vonzott az egyik neves keresztény női egyetemről, az Ehwa Egyetemről, mely iskola szoros kapcsolatban állt a koreai kormánnyal és a legfőbb protestáns felekezetekkel. Mivel sok hallgató csatlakozott az egyházhoz, az iskola egyetemi oktatókat küldött ki vizsgálódni. Amikor a tanárok közül is többen csatlakoztak, az iskola ahelyett, hogy tiszta szívvel elfogadta volna ezt az új egyházat, üldözni kezdte. Az egyetem rektora utasította a tanárokat és a diákokat, hogy válasszanak, az egyházat, vagy az iskolát hagyják el.

Ezzel egy időben a szöuli napilapok hirtelen riasztó történeteket kezdtek hozni az Egyesítő Egyházról, szex orgiákról írtak és arról, hogy Moon tiszteletes észak-koreai ügynök. Moon tiszteletest börtönbe vetették, hogy hetekkel később bűncselekmény hiányában kiengedjék. A következő évben megint börtönbe vetették azzal a váddal, hogy nem tett eleget sorkatonai kötelezettségének, holott a kérdéses időszakban a hungnami börtönben volt. Több hónapnyi fogság - és szenzációhajhász sajtókampány - után ejtették a vádakat. Szabadon bocsátása csekély figyelmet kapott a médiában. Így kezdődött a vallási vezetők, a kormányzat és a sajtó összejátszásának módszere, amely a mai napig visszaveti Moon tiszteletest és egyházát.

E kemény üldözés közepette Moon tiszteletes a hithű követők egyre növekvő közösségét gondozta, amely „síró egyházként” vált ismertté Moon tiszteletes és követői könnyes imái miatt. 1957-re 30 koreai városban volt jelen az egyház.

1958-59: Az első misszionáriusok Japánban és Egyesült Államokban
Az első misszionáriusok az 1950-es évek végén lettek kiküldve: 1958-ban egy a szomszédos Japánba, kettő pedig 1959-ben az Egyesült Államokba.

1960: Házasság Moon Han Hak-jával
1960. március 16-án Moon tiszteletes megkapta a szent házasság áldását Hak Ja Hannal. Az ő áldásukat csoportos házassági áldás szertartások sora követte a követőik számára. Hak Ja Han és anyja, egy jámbor keresztény, szintén délre menekültek a koreai háború idején. Röviddel az után csatlakoztak az Egyesítő Egyházhoz. Házasságuk óta Hak Ja Han asszony teljesen Moon tiszteletes és missziója támogatásának szentelte magát. Megingathatatlan áldozattal, bátorsággal és méltósággal áll a férje mellett minden nehézségben, 14 gyermeket szült, és több mint 40 unokának a nagyanyja.

1965: Moon tiszteletes megtartja első világkörüli körútját, és 40 országba látogat el

1968: A Nemzetközi Szövetség a Kommunizmus Feletti Győzelemért (International Federation for Victory Over Communism: IFVOC) megalapítása
Az IFVOC volt az első a sok Moon tiszteletes által alapított szervezet és tevékenység közül a kommunizmus békés lebontásának a végrehajtására. Moon tiszteletes azt tanította, hogy a kommunizmust ideológiailag kell legyőzni, a marxizmus-leninizmus téves következtetéseiről tanítva, felajánlva egy ellenjavaslatot, amely tartalmazza az istenizmusnak nevezett egyetemes alapelveket, továbbá konferenciákat, globális hálózatépítést, nagygyűléseket és demonstrációkat Ázsiában, az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában.

1971: Elkezdődik Moon tiszteletes missziója Amerikában
1971-ben Isten utasította Moon tiszteletest, hogy terjessze ki a misszióját világszintre azzal, hogy az Egyesült Államokba megy. Amerika, amely átölel minden népet, fajt és vallást, a világot képviseli. Ami Amerikában történik, annak globális visszahatása van. Kifejezte háláját azért a szerepért, amit Amerika játszott hazájának felszabadításában. De azt is tudta, hogy Isten sokkal többet várt ettől a földtől, amely olyan gazdagon meg volt áldva. Világos volt Moon tiszteletes számára, hogy Amerika elhajlott eredeti eszményeitől.





1972: Moon tiszteletes megtartja első beszédkörútját hét egyesült államokbeli városban
A "Remény napja" beszédkörút február 3-án kezdődött a Lincoln Központ Alice Tully termében New Yorkban, és hét fontosabb USA-beli városban folytatódott azzal a céllal, hogy újjáélessze a hagyományos zsidó-keresztény értékeket.

1972: Az Egyesítő Egyház az USA mind az ötven államában megalakul
Tíz államban volt központja az Egyesítő Egyháznak, és 1972-ben úttörő vezetőket küldtek szét a maradék 40 államba, hogy egyesítő egyházi központokat alapítsanak. Ugyanabban az évben evangelizáló buszos csoportok jártak államról államra egy tagtoborzó kampányban, és több ezer fiatal fogadta az üzenetét, és szentelte magát az Egyesítő Egyháznak.

1974: Moon tiszteletes egy 25 000 fős tömegnek beszél a New York-i Madison Square Gardenben és beszédet tart mind az ötven államban
A szeptember 18-i nagyon sikeres Madison Sqare Garden-i esemény után nyilvános beszédeket tartottak, és fogadásokat adtak társadalmi vezetők ezreinek mind az 50 államban.

1974: Moon tiszteletes találkozik Richard Nixon elnökkel a Fehér Házban
Moon tiszteletes találkozott Richard Nixon amerikai elnökkel a Watergate-válság idején. Nagygyűléseken és újságnyilatkozatokon keresztül sürgette Amerikát, hogy bocsásson meg a Watergate-botrány során nehézségekkel küzdő Richard Nixonnak. Egyetlen közkapcsolatokért felelős vezető sem tanácsolta volna ezt neki, amely arra szólította az amerikaiakat, hogy „bocsássanak meg, szeressenek, és lépjenek egységre”. Gyakorlatilag senki nem volt hajlandó abban az időben támogatni egy a felelősségre vonás határán álló elnököt, de Moon tiszteletes nem hátrál meg, amikor megkapja Isten utasítását. Előre látta a súlyos következményeit annak is, ha aláássák az amerikai elnökség intézményét egy olyan világban, amelyet még mindig a kommunista fenyegetés ural. Felhívását gúnyosan fogadták, annak ellenére, hogy a „megbocsátás, szeretet és egység” üzenete a keresztény gyakorlat lényegét testesítette meg.

1974: Elkezdődik az üldözés Amerikában
A gyors egyesült államokbeli növekedésének a következményeként a mozgalom az üldöztetés időszakán ment keresztül, ahogyan más új vallási vezetők és mozgalmak is hasonlóval néztek szembe a múltban – az új furcsának és ijesztőnek látszott.

Kezdetben üdvözölték Moon tiszteletes felhívását Amerika igaz keresztény megújulására. Azonban ez a fogadtatás felszínesnek bizonyult, amikor 1974-ben könnyű célponttá vált az akkor ellenséges hírmédia számára, amelynek nem tetszett Moon tiszteletes „megbocsátás, szeretet és egység” üzenete a Watergate-botránnyal kapcsolatban. A múltbeli pártatlan és tárgyilagos tudósítást Moon tiszteletesnek és egyházának a lehető legrosszabb színben feltüntetett ábrázolása váltotta fel. Mindenféle megalapozatlan állításokat ástak elő Koreából. Ebben a hisztérikus légkörben fiatal követőinek lelkesedését és idealizmusát „agymosásként” értékelték át. Moon tiszteletest hipnotizőrként és egy külföldi kormány ügynökeként ábrázolták. Vallási és faji vakbuzgóság és üldöztetés, egy olyan jelenség ütötte fel ronda fejét az Egyesült Államokban, amely egyidős magával az országgal. Bár az Egyesült Államok a vallásszabadság létrehozásáért lett megalapítva, sajnálatos módon mára a vallási türelmetlenség maradt meg. Az Egyesítő Egyház viselte Amerika vallási türelmetlenségének a nehezét három évtizedig.

1975: Az Egyesítő Egyház világszerte elterjed, 120 országba küld misszionáriusokat
A Koreában, Japánban, Észak-Amerikában és a nyugat-európai országokban már megalapított egyházakkal 1975 májusában Moon tiszteletes egy japánból, egy amerikaiból és egy németből álló misszionárius csapatokat küldött szét Ázsia, Afrika, a Közel-Kelet, Latin-Amerika és Óceánia országaiba, összesen 120-ra emelve az egyesítő egyházi képviselettel rendelkező országok számát.

1975: Moon tiszteletes 1,2 millió emberhez beszél Szöulban a Yoido-szigeti nagygyűlésen a szülőföld védelméről
Moon tiszteletes folytatta a Remény Napja körútját, amerikai, európai és ázsiai fiatal követők globális csapata által kísérve, Japánban és Koreában tartva beszédeket, a Szöulhoz közeli Yoido-szigeten zárva le egy nagygyűlésen, amelyen 1,2 millió ember vett részt. Moon tiszteletes egy olyan üzenetet mondott el, hogy határozzuk el, hogy kiállunk a kommunizmus ellen Dél-Koreában, és hozzunk létre egy Istenen alapuló világot, a hidegháború tetőpontján, egy Észak- és Dél-Korea közötti feszültséggel teli időszak alatt.

1975: Megalakul az Egyesítő Teológiai Szeminárium (Unification Theological Seminary, UTS) a New York állambeli Barrytownban
Az Egyesítő Teológiai Szeminárium (UTS) egy teljes mértékben akkreditált egyetem vallásoktatásból és hittudományból kínálva magasabb fokozatokat. A UTS ökumenikus szemináriumként lett alapítva, és a kari hallgatók vallási felekezetek széles skálájához tartoznak. Ahelyett, hogy pusztán az egyesítő teológiára koncentrálnának, a hallgatók tanulnak filozófiát, pszichológiát, világvallásokat és hitszónoklattant, valamint a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és más világvallások történetét, teológiáját és szent iratait.

1975: Elkezdődik a nemzetközi vallásközi munka
Az Egyesítő Teológiai Szemináriumon, az Új Ökumenikus Kutatási Szövetség a Keresztény Egységért párbeszédeivel kezdődően, és olyan más kezdeményezésekkel folytatódva, mint a Világ Vallásainak Gyűlése, Moon tiszteletes azért dolgozott, hogy elősegítse a vallásközi eszmecserét, megértést és együttműködést a szegénység, a háború, az igazságtalanság és a család összeomlása problémáinak a megoldására. 1985-ben 1000 kiváló vallási vezető és tudós vett részt a Világ Vallásainak Gyűlésén. Moon tiszteletes kulcsfontosságú társadalmi tanítása az, hogy a világ legnehezebb problémáit a más vallásokkal együtt dolgozó vallási vezetők fogják megoldani a legjobban, nem pedig a pusztán politikai és gazdasági kezdeményezések.

1976: Amerika kétszáz éves évfordulójának évében Moon tiszteletes 300 000 emberhez beszél a Washington-emlékműnél "Isten reménye Amerika számára" címmel (God’s Hope for America)
A mai napig ez volt a legnagyobb vallási nagygyűlés, amely valaha összegyűlt Washingtonban. 300 000-re becsülhető azoknak a mindenféle hitű és bőrszínű embereknek a száma, akik eljöttek meghallgatni őt az „Isten áldja Amerikát fesztivál” keretében 1976. szeptember 18-án. Ezen a történelmi nagygyűlésen Moon tiszteletes felszólította Amerikát, hogy teljesítse be az áldását egy nemzetként Isten alatt, és teremtsen „egy világot Isten alatt”. Kívülről jövő orvosként vagy tűzoltóként utalt önmagára, aki azért jött, hogy segítsen Amerikának nemzetként találkozni a harmadik nagy „próbatételével”, azaz az „istentagadó kommunizmussal”, és újjáéleszteni vallásos örökségét. Kinyilvánította, hogy az Egyesítő Egyháznak az ő „abszolút istenközpontú ideológiájával” megvan a „hatalma, hogy felébressze Amerikát, és felemelje az eszményi nemzet modelljét ezen a földön”.

1978: Moon tiszteletes megalapítja az otthon egyház (home church) mozgalmat
1978-ban Moon tiszteletes tagokat hívott össze az egész világból Angliába, ahol napi útmutatást adott nekik, és szétküldte őket az országban egy „home church”-nek nevezett grassroots közösségi szolgálat kezdeményezésre. Utasítást adott a tagoknak az egész világból, hogy válasszanak egy 360 otthonból álló területet, szolgálják az embereket, és legyenek Isten szeretetének a példái.

1983: Az Egyesül Államok kormányának vizsgálati eljárása és vádja
Néhány politikus erős nyomása alatt, akik könnyű lehetőséget láttak arra, hogy támogatást gyűjtsenek azok között a választók között, akiket felbosszantott a Moon tiszteletesről és az Egyesítő Egyházról szóló rosszindulatú sajtó, az Egyesült Államok kormánya hivatalos vizsgálatok özönét kezdeményezte Moon tiszteletes ellen, közel húsz szövetségi hivatalt bevonva. Tárgyalásokat tartottak az USA kormányköreiben, hogy figyelmeztessenek az új vallási mozgalmak veszélyeire.

Mindeközben egy ötéves adó-ellenőrzési hivatali vizsgálat végül felhozott egy politikailag koholt vádat Moon tiszteletes ellen. Ez az 1981-ből való vádirat azzal vádolta, hogy közel egy évtizeddel korábban kihúzta magát az adókötelezettségek alól, továbbá összeesküvést szőtt ennek az adónak az elkerülésére. Az állítólag be nem fizetett adó teljes összege kevesebb volt, mint 8000 dollár. Soha senkit nem vádoltak meg még az Egyesült Államokban ilyen kevés összeg be nem fizetéséért. A vádirat valódi célja azonban az volt, hogy rávegye Moon tiszteletest, hogy elhagyja Amerikát..

Azonban az Egyesült Államok kormánya és néhány politikus alulértékelte Moon tiszteletes vallásosságát és elkötelezettségét amerikai missziója iránt. Amikor a vádiratot benyújtották, Moon tiszteletes Koreában volt. Az ügyvédei azt javasolták, hogy ne menjen vissza Amerikába, mivel nincs kiadatási szerződés az Egyesült Államok és Korea között, és ha távol marad, elkerülheti az elítélést és a bebörtönzést. ő azonban nem követte a tanácsukat. Elvégre is ő hívő ember volt, nem egy bűnöző, aki elmenekül a törvény elől. Azonnal visszatért az Egyesült Államokba. Azt mondta a tanácsadójának: „Nem fogom elhagyni a missziómat Amerikában. Ezt soha nem fogom megtenni.”

Miután megérkezett New Yorkba, csak egy mondatot mondott a Szövetségi Kerületi Bíróság vádjára: „Bíró úr, nem vagyok bűnös.” A bírósági tárgyalás eredménye előre el volt döntve. Bűnösnek találták, és tizennyolc hónap börtönbüntetésre ítélték egy szövetségi börtönben. Amikor a Legfelsőbb Bíróság - negyven baráti beadvány ellenére, amelyet fő keresztény egyházi vezetők, jogi szervezetek, polgári szabadságjogi csoportok és tagállami kormányok nyújtottak be - elutasította az ügy tárgyalását, felkészült, hogy börtönbe megy.

Az USA Igazságügyi Minisztériuma mégis megpróbált tárgyalni Moon tiszteletes ügyvédeivel, eltökélten arra, hogy elérjék a céljukat, hogy Moon tiszteletes végleg elhagyja az Egyesült Államokat. Azt mondták, hogy azzal a feltétellel, hogy Moon tiszteletes elutazik Koreába, és soha nem tér vissza az Egyesült Államokba, a kormány felfüggeszti a börtönbüntetését. Ezt kereken visszautasította. Ezt fűzte hozzá: „Isten akarata kell, hogy legyen, hogy börtönbe menjek. Kell, hogy legyen egy gondviselésbeli oka annak, miért kell ezt az utat járnom.” A bebörtönzés nem volt új Moon tiszteletes számára: már volt benne része a kommunista Észak-Koreában, Dél-Koreában és Japánban a második világháború idején.

1984: Vallási vezetők a vallásszabadság súlyos megsértésének nevezik a vádat
Időközben országszerte tiltakozásokat tartottak az ellen az igazságtalanság ellen, amit Moon tiszteletes szenvedett el a vallási üldöztetés eredményeként. Sok olyan keresztény vallási vezető, aki soha nem ismerte vagy nem törődött vele, elkezdte felismerni, hogy a kormány súlyosan megsértette a vallásszabadságot. Keresztények, beleértve a Dean Kelley tiszteletes által vezetett Egyházak Nemzeti Tanácsát, és nem vallásos csoportok, több mint 160 millió amerikai képviseletében jogi védelmére keltek.

1984: Az USA Szenátusának albizottsága kiad egy közleményt arról, hogy Moon tiszteletes adóügyi esetében „inkább az igazságtalanság, mint az igazság érvényesült”
Az USA Szenátusának egy albizottsága a következő beszámolót adta ki Moon tiszteletes elítéléséről:
„Bűncselekménnyel és szándékos törvénysértéssel vádoltunk meg egy újonnan a földünkre érkezőt egy olyan cselekedetért, amelyet a saját vallási vezetőink nagy százaléka is rendszerint elkövet, nevezetesen, hogy egyházi pénzeket a saját nevükre szóló bankszámlákon tartanak. Így tesznek a katolikus papok. Így tesznek baptista lelkészek, és így tett Sun Myung Moon is… Adócsalással vádoltunk egy nem angol anyanyelvű idegent az első adóbevallási adatokért, amelyeket bejelentett ebben az országban. Úgy tűnik, nem adtunk neki igazságos esélyt, hogy megértse a törvényeinket. Nem próbáltunk polgári bírságot alkalmazni a helyrehozás kezdeti eszközeként. Nem adtuk meg neki a vita előnyét. Ehelyett fogtuk egy kevesebb, mint 10 000 dolláros adókötelezettség szokatlan elméletét, és büntető döntéssé és 18 hónappá fordítottuk azt egy szövetségi börtönben.

Miután az albizottságom gondosan és objektíven megvizsgálta ezt az esetet mindkét oldalról, határozottan érzem, hogy inkább az igazságtalanság, mint az igazság érvényesült. A Moon-ügy erőteljesen felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki nézetei elég népszerűtlenek, az az ország meg fogja találni a módját, hogy ne toleráljon, hanem elítéljen. Nem hiszem, hogy önök vagy én vagy bárki más, akármilyen ártatlan legyen is, reálisan le tudná győzni az Igazságügyi Minisztériumunk és a bírói testület egyesített erőit egy ilyen ügyben, mint a Moon tiszteletesé.”

1984-85: Börtönélet Amerikában
Moon tiszteletes keserűség nélkül letöltötte börtönbüntetését, életének hatodik bebörtönzését a danburyi szövetségi börtönben. Gyorsan elnyerte rabtársainak a tiszteletét alázatos és barátságos modorával.

1985. augusztus 20-án Moon tiszteletes kiszabadult, miután letöltött tizenhárom hónapot. Kiszabadulásakor fontosabb keresztény és polgári jogi vezetők, beleértve Jerry Falwell tiszteletest a Morális Többségből és Joseph Lowery tiszteletest a Déli Keresztény Vezetők Konferenciájától, sajtótájékoztatót tartottak, elítélve Moon tiszteletes üldöztetését és bebörtönzését, és üdvözölve őt visszatérése alkalmából.

1984: Létrejön a Washington Times, Washington második számú napilapja
1984-ben, danburyi bebörtönzésének idején, Moon tiszteletes megalapította a Washington Times-t, amely az amerikai főváros második legnagyobb napilapja lett. A lap alapításának célja először is az volt, hogy közreműködjön a kommunizmus békés lebontásában, amely a Reagan-kormányzással kapcsolatban valósult meg, aztán pedig, hogy a hidegháború végeztével reklámozza a családi értékeket és támogassa a vallás szerepét a társadalomban.

1990: Moon tiszteletes és Moon asszony találkoznak Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel
1990-ben Moon tiszteletes szervezett egy fontos konferenciát hírmédia vezetőknek és korábbi államfőknek Moszkvában. Ezzel beteljesített egy fogadalmat, amelyet 1976-ban tett, hogy egy nap szervezni fog egy „nagyszabású nagygyűlést Istenért Moszkvában”. Ez alatt a konferencia alatt Moon tiszteletes és Moon asszony találkozott Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel. Számos interjúban (a televízióban és a nyomtatott sajtóban egyaránt) a remény üzenetét közvetítette a szovjet nép számára, sürgetve őket, hogy Isten felé forduljanak. Moon tiszteletes, a kommunizmus egy erős ellenzője azt tanította, hogy az ideológia hibás, de a kommunistákat szereti. A szovjet birodalom összeomlása óta számos tevékenységet finanszírozott, hogy segítse a korábbi kommunista országokat a demokrácia és a szabadság felé tartó átalakulásukban.

1991: Moon tiszteletes és a felesége találkoznak Kim Ir Szen észak-koreai elnökkel
1991-ben Moon tiszteletes döntő lépést tett a világbéke megvalósítása felé Észak- és Dél-Korea békés újraegyesítése által. 1991 decemberében az életét kockáztatva Észak-Koreába utazott, és találkozott Kim Ir Szen elnökkel, akinek az uralma alatt megkínozták, és munkatáborba küldték. A célja az volt, hogy utat keressen a két ország közötti szakadék áthidalására. Az észak-koreai elnök, aki negyven évig elnyomta a vallást, találkozott Moon tiszteletessel és feleségével, és jóindulatúan üdvözölte őket. Ugyanennek a látogatásnak az alkalmával Moon tiszteletes engedélyt kapott, hogy visszatérjen a szülőhelyére és a szülőházába, virágot helyezzen a szülei sírjára, és megölelje büszke és könnyező még életben lévő rokonait.


1992: Megalakul a Nők Világbéke Szövetsége, és Moon Han Hak-ja asszony elkezdi saját nyilvános tevékenységét a békéért
1992-ben Hak Ja Han Moon asszony, az odaadó feleség, és 14 gyermek anyja, elkezdte saját nyilvános tevékenységeit a békéért, egy világkörüli beszédkörúttal kezdve. Az ő missziója, hogy béketeremtő munkát vezessen, és egyben támogassa a nők központi szerepét egy igazságos és békés társadalom megteremtésében. Ma, több évi intenzív nemzetközi munka után Moon asszonyt a világ egyik leghatékonyabb női vezetőjének ismerik el. Olyan jelentős helyszíneken beszélt, mint a washingtoni Capitolium, az Egyesült Nemzetek Szervezete New York Cityben, a Kreml, a pekingi Nagyterem és kongresszusi épületek Japánban, Koreában és Kanadában. Talán nincs másik női vezető, aki olyan sok népes közönséghez beszélt olyan sok országban, mint Moon asszony.

Első világkörüli turnéja 1993-ban 44 amerikai, 27 japán városba, 40 koreai egyetemre és 41 országba vitte el szerte a világon. 2006-ban felnőtt gyerekei és unokái kíséretében két világkörüli békekörutat vállalt fel, naponta más országba látogatva, hihetetlen tempóban. ő és a családja lelkes közönségek előtt beszéltek Ázsia, Európa, Afrika, a Közel-Kelet, Óceánia és Latin-Amerika 120 országában. Magas méltóságként fogadták, és sok államfővel, prominens vallási és politikai vezetővel találkozott.

1996: Létrejön a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért (FFWPU)
1996-ban Moon tiszteletes bejelentette a Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért korának végét. Helyette megalapította a Családok Szövetségét a Világ Békéjéért és Egységéért, mindenféle fajú, vallású és kultúrájú családok hálózatát építve ki, amelyek egyesülnek abban a hitben, hogy az Isten szeretetével a középpontban lévő boldog házasságok és sikeres családok a sarokkövek a társadalom alapvető problémáinak a megoldására.

1999: Létrejön a Nemzetközi és Vallásközi Szövetség a Világ Békéjéért (IIFWP)
Moon tiszteletes indítványozza vallási, civil és politikai vezetők egy nemzetközi tanácsának a létrehozását az ENSZ békefenntartó munkájának a kiegészítésére. A 2005 óta Egyetemes Béke Szövetsége néven ismert IIFWP 190 országban tevékenykedik 110 000 „békenagykövettel”, akik a békéért dolgoznak mind a nemzeteikben, mind nemzetközi színtéren. Az IIFWP egy civil szervezet az ENSZ Gazdasági és Társadalmi Tanácsának különleges tanácsadói státuszában.

2001: Moon tiszteletes vallásközi konfliktusokról szóló konferenciák szervezésével válaszol a szeptember 11-i eseményekre
Az elsőt New Yorkban tartották 2001 októberében vallási és politikai vezetőknek a világ minden tájáról; a második, egy eddig példa nélkül álló konferencia nemzetközi muszlim vezetők számára 2001 decemberében Indonéziában, Az iszlám és az eljövendő világbéke címet viselte, Moon tiszteletes bizakodását tükrözve abban, hogy az iszlám fontos partnerré válhat a béke globális keresésében.

2003: Elkezdődik a Közel-Keleti békekezdeményezés
Moon tiszteletes annak szenteli magát, hogy a világ legmegoldhatatlanabb kihívásai: a közel-keleti béke megvalósítása és Észak- és Dél-Korea békés egyesítése felé forduljon. A Közel-keleti békekezdeményezés szemlélteti a békéről alkotott felfogását azáltal, hogy összehívja minden terület, beleértve a kormányzat, a tudomány, a vallás és a művészetek vezetőit, hogy vegyenek részt vallásközi békemissziókban a világ problémás helyszínein.

2005: Létrejön hat kontinensen az Egyetemes Béke Szövetsége (UPF)
A UPF küldetése, hogy létrehozzon egy világszintű tanácsot vallási és más vezetők részvételével, az ENSZ béketeremtő munkájának a kiegészítésére és támogatására. Van egy Globális Béketanácsa előkelő vezetőkkel minden kontinensről, és lesz egy Békehadteste, hogy közvetítsen a világ zavargó területein.

2005: Bejelentik a Bering-szoros alagút projektet

2005-2006: A Moon-család három nemzedéke a béke üzenetét viszi 120 országba
Moon tiszteletes és a felesége 14 gyermek szülei, és több mint 40 unoka nagyszülei. 2006 elején néhány felnőtt gyermekük és unokájuk a párjaikkal együtt csatlakoztak Moon asszonyhoz egy történelemalkotó, 120 országot érintő világkörüli béketurnén. A hallgatóságot világszerte ösztönzi, hogy Moon tiszteletes fontos munkája hatékonyan folytatódik családjának második és harmadik generációjának a felajánlásán keresztül. Egy másik fia, Hyung Jin, aki a koreai buddhizmust gyakorolja, és a Harvard Hittudományi Iskolán szerzett diplomát, elkezdte meglátogatni a világ vallási vezetőit, hogy feltérképezze és megtervezze a vallásközi békemunkát.

2006: A Cheon Jeong Gung Békepalota, Múzeum és Konferencia-központ felavatása Koreában




Ugrás a lap tetejére