MOON TISZTELETES ÜLDÖZTETÉSE ÉS VÁD ALÁ HELYEZÉSE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA RÉSZÉRőL: AZ IGAZSÁG 1984-ES ADÓCSALÁS MIATTI IGAZSÁGTALAN ELÍTÉLÉSÉRőL ÉS BEBÖRTÖNZÉSÉRőL
A Moon tiszteletesről szóló médiatudósításokban gyakran említik, hogy 1984-ben elítélték és bebörtönözték adócsalásért. De keveset írnak a jogi vitákra vonatkozóan, amelyek körülveszik nyugtalanító ügyét. Keveset írnak azoknak a vallási és civil szervezeteknek a széles köréről is, amelyek szót emeltek Moon Tiszteletes érdekében, egész egyszerűen a vallási üldöztetés áldozatának tekintve őt.
Ezt a bírósági ügyet manapság a törvény tévedésének példájaként idézik a jogi egyetemeken. 40 vezető csoport és egyén írt alá egy amicus curiae (a törvényszék barátja) jegyzéket Moon tiszteletes fellebbezési kérelmének az érdekében az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához. Ritkán volt látható ilyen felzúdulás az Egyesült Államok jogtörténetében, mint amilyet a vallásos közösség és polgári szabadságszervezetek tettek Moon tiszteletes támogatására.
Moon tiszteletes számára nem ismeretlen az állami hatóságok igazságtalan bánásmódja: három különböző kormány is börtönözte már be egyéb alkalmakkor: egyszer Japánban, kétszer Észak-Koreában és egyszer Dél-Koreában.
Akik ismerik Moon tiszteletest, megpróbáltatásait a becsület érdemrendjeiként látják, amelyek egy rendíthetetlen hitű embernek lettek adományozva. Más vallási vezetők, akiket laikus hatóságok börtönöztek be (csak hogy néhányat említsünk): Mahatma Gandhi, ifj. Martin Luther King, Szent Ferenc, Loyolai Szent Ignác, George Fox és, természetesen, Jézus Krisztus.
Vélemények Moon tiszteletes bűnösségének megállapításáról 7300 dolláros „adócsalásért” más vallási vezetőktől és a sajtóból
Ralph Abernathy tiszteletes, a Southern Christian Leadership Conference (Déli
Keresztény Vezetők Konferenciája) nyugalmazott elnöke, a The Odyssey of New Religious Movements (Az új vallási mozgalmak Odüsszeiája) című könyvhöz írt ismertetésében:
„Az Egyesítő Egyház és más új vallások meggyalázása fájdalmasan emlékeztet a
fekete tapasztalatra.”
Dean Kelley tiszteletes, az Egyházak Nemzeti Tanácsának akkori vezetője ezt mondta:
„…minden amerikainak, aki tiszteli a vallásszabadságot, és nem akarja, hogy valaha is megismétlődjön egy ilyen igazságszolgáltatással való visszaélés, el kellene olvasnia az egész megdöbbentő történetet arról, hogyan vádolta meg az Egyesült Államok kormánya hamisan Sun Myung Moont és könyvelőjét.”
A Los Angeles Times vezércikke (1984. február 3.)
„A Legfelsőbb Bíróságnak meg kellene változtatnia az ítéletet, és újra megerősíteni azt az elvet, hogy az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítő módosítása nem tesz különbséget népszerű és népszerűtlen vallások, illetve ortodox és nem ortodox hitek között.”
Orrin G. Hatch szenátor, a Szenátus Jogi Bizottságának elnöke
„Miután az albizottságom gondosan és objektíven megvizsgálta ezt az esetet mindkét oldalról, határozottan érzem, hogy inkább az igazságtalanság, mint az igazság érvényesült A Moon-ügy erőteljesen felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki nézetei elég népszerűtlenek, ez az ország meg fogja találni a módját, hogy ne toleráljon, hanem elítéljen.”
Dr. Joseph E. Lowery, a Southern Christian Leadership Conference (Déli Keresztény Vezetők Konferenciája) elnöke
„…Moon tiszteletes mind a vallási, mind a faji vakbuzgóság áldozata volt…Valamennyien imádkozzunk és dolgozzunk azért a lelkiismeret közösségében, hogy soha de soha többé ne történhessen ilyen igazságtalanság.”
Carlton Sherwood, Pulitzer-díjas, és az Inquisition: The Persecution and Prosecution of the Rev. Sun Myung Moon (Inkvizíció: Sun Myung Moon tiszteletes üldöztetése és vád alá helyezése) című könyv szerzője
„Moon tiszteletest azért állították bíróság elé és ítélték el, amiért nagyjából ugyanúgy működtette az egyházát, mint az Egyesült Államok vallásainak a zöme… A szelektív vizsgálat és bűnvádi eljárás képmutatása a Moon-ügyben olyan megdöbbentő, amilyen nyilvánvaló. Felismerve, hogy bármelyik egyházat hasonlóképpen megvádolhatják, több mint 40 vallási vezető „a törvényszék barátja” jegyzéket nyújtott be 160 millió amerikai képviseletében, sürgetve a Legfelsőbb Bíróságot, hogy változtassa meg az ítéletet.James J. Kilpatrick, több újságban közlő cikkíró
„Büntetőjogi szempontból az eredmény nem állapítja meg Moon bűnösségét…Megtagadták tőle az igazságos bírósági tárgyalást. Nem szükséges szeretni ezt a koreai gurut ahhoz, hogy azt mondjuk (amit nekem is ki kell mondanom), hogy hamisan vádolták. Egyáltalán nem meglepő, hogy más egyházak aggódnak.”
MÉG TÖBB TÉNY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉSÉRőL ÉS MOON TISZTELETES ÁRTATLANSÁGÁRÓL:
Zavaró kérdések Moon tiszteletes adócsalási ügyében
Sokan nem tudják, hogy:
A valódi kérdéses adókötelezettség 7300 dollár volt egy több mint 3 éves időszak
alatt, ami alatta marad annak az igazságügyi minisztériumi minimum szintnek, amely
elegendő egy büntetőjogi perhez.
Az Igazságügyi Minisztérium belső feljegyzései azt mutatják, hogy gyakorlatilag minden az ügyet ismerő feljebbvaló jogász, beleértve a büntetőjogi adóügyészség fejét, ellenezte Moon Tiszteletes vád alá helyezését, azt gondolva, hogy nem áll gyanúban.**
Moon tiszteletes egyháza elejétől a végéig fenntartotta, hogy a szóban forgó vagyoni érdekeltség egyházi tulajdonban van, Moon tiszteletes nevén, de az egyház részére kezelve. Ez a gyakorlat közös sok katolikus egyházmegyéével, és egy sereg kis és nagy egyházéval Amerikában. Moon tiszteletes pontosan fizette az adót minden vagyon után, amelyet a sajátjának tartott. Azonban a kormány azt állította, hogy az összes pénzügyi alapot személyesnek kell tekinteni, és a polgári peres eljárás helyett kitartott a büntetőper mellett.
Gyakorlatilag az ország minden szövetségi törvényvégrehajtó képviselete összesen 10 évet töltött Moon tiszteletes kihallgatásával, és kimondatlan milliókat költöttek rá, de nem találtak semmi rosszat. A Pulitzer-díjas oknyomozó riporter, Carlton Sherwood „egy vallásos személy legalaposabb és legdrágább adóügyi büntetőjogi kihallgatásának” nevezte ezt az esetet az Egyesült Államok történetében. Az IRS (Internal Revenue Service: az amerikai APEH) revizorai két évre irodákat állítottak fel az egyházi központjaiban, belemerülve az egyházi pénzügyi nyilvántartásokba. A kimutatás, amelyre az ügyet alapozták, évekkel azelőtt, 1975-ben le lett zárva, amikor hivatásos könyvelők dolgoztak a fiatal egyház pénzügyeinek a szervezésén.
Moon tiszteletes lemondott az esküdtszéki tárgyaláshoz való jogáról, és inkább az adótörvényt ismerő bírákból álló esküdtszéket részesített előnyben egy polgári esküdtszékkel szemben, amely esetleg elfogult lehet egy vitatott vallási vezetővel szemben. A kormány visszautasította a kérelmét, és Gerard Goettel bíró esküdtszéki tárgyalást vetett ki rá. A bíró később elismerte, hogy egy nem esküdtszéki tárgyalás korrektebb lett volna, és egy meglepő és széles körben nyilvánosságra hozott észrevételt tett: „Egy elfogulatlan esküdtszék felállításán igyekezve – mondta –, hangsúlyosan támaszkodtunk olyan emberekre, akik nem olvasnak sokat, nem beszélnek sokat, és nem tudnak sokat, mert ők nyilvánvalóan olyan emberek, akik a legkevesebb előítélettel indulnak. Viszont esély van rá, hogy műveletlenebbek és kevésbé intelligensek.”*
James J. Kilpatrick, több újságban közlő cikkíró
„Büntetőjogi szempontból az eredmény nem állapítja meg Moon bűnösségét…Megtagadták
tőle az igazságos bírósági tárgyalást. Nem szükséges szeretni ezt a koreai gurut
ahhoz, hogy azt mondjuk (amit nekem is ki kell mondanom), hogy hamisan vádolták.
Egyáltalán nem meglepő, hogy más egyházak aggódnak.”
Felismerve, hogy bármelyik egyházat hasonlóképpen megvádolhatják, több mint 40 vallási vezető „a törvényszék barátja” jegyzéket nyújtott be 160 millió amerikai képviseletében, sürgetve a Legfelsőbb Bíróságot, hogy változtassa meg az ítéletet.
Ezek között volt az Egyházak Nemzeti Tanácsa, a Presbiteriánus Egyház, a Katolikus
Szövetség a Vallási és Emberi Jogokért, az Amerikai Baptista Egyház, az Evangélikusok
Nemzeti Szövetsége és az Amerikai Polgári Szabadság Szövetsége.
Megválaszolatlan kérdések
1. Egy igazságügyi minisztériumi vizsgálat szerint ugyanaz az elmélet, amelyet Moon Tiszteletes elítélésére alkalmaztak, alkalmassá tette volna őt egy 700.000 dolláros jótékony célú adólevonásra. Egy vizsgálóbíró megjegyezte: „nem volt következetes bíróság elé állítani csalás vádjával egy 700.000 dolláros levonással szemben.”**
2. Miért akarná Moon tiszteletes, aki óriási összegeket fektetett be számos vállalkozásba az Egyesült Államokban, szándékosan megcsalni az amerikai kormányt 7300 dollárral? És ha eltitkolta a vagyont, miért helyezte azt egy saját nevére szóló számlára, bevallva és megfizetve az adót minden bevételre, amelyet személyesnek tartott?
3. Jól ismert amerikaiaknak szokás szerint megbocsát az állami adóhivatal 50.000, 100.000 vagy még több dolláros „tévedést”, és polgári per által csupán azt kérik tőlük, fizessék meg az összeget, amivel tartoznak, vagy pénzbírságot kapnak. Miért vádolták meg Moon tiszteletest büntetőperben, és miért börtönözték be 7300 dollárért?
Jézustól Gandhin át ifj. Martin Luther Kingig megszokott a bírói hatóság felhasználása népszerűtlen és forradalmár vezetők ellenzésére. Amikor a gyorshajtásért kiszabott bírságok nem tudták megállítani dr. Kinget, a hatóságok újra átvizsgálták a korábbi adóbefizetéseket, és megvádolták adócsalással Alabamában. Moon tiszteletes esetében olyan média szakembereknek, akik értékelik az igazságot és a korrektséget, ügyelniük kellene arra, hogy ne alapozzanak új sztorikat régi előítéletekre és félreinformálásra.
* Carlton Sherwood: INQUISITION: The Persecution & Prosecution of the Rev. Sun Myung Moon (Inkvizíció: Sun Myung Moon tiszteletes üldöztetése és vád alá helyezése), 1991.
** Az Igazságügyi Minisztérium dokumentumai hozzáférhetőek az információs szabadságról szóló törvény értelmében.